Míg az érettségihez már minimum 50 óra közösségi munka kell, addig a felvételihez több szakon is emelt szintű érettségi kell 2016-tól.
A 2014-es és a 2015-ös felvételihez hasonlóan 2016-ban több szakon lesz kötelező az emelt szintű érettségi egy vagy két tantárgyból.
Az orvosképzési területen és az állatorvosi szakokon két emelt szintű érettségit várnak a diákoktól, a bölcsészet- és a társadalomtudományi alapszakokon, a jogászképzésen, az építész, az energetikai mérnöki, az építészmérnöki, az erdőmérnöki, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a matematika és a testnevelő-edző szakokon pedig egyet.
A legtöbb esetben a felvételizők választhatják ki, hogy a felsorolt tantárgyak közül melyikből emelteznének, de például a nyelvi szakokon az adott nyelvből kell emelt érettségit szerezni, a történelem szakon nyilvánvalóan töriből, a testnevelő-edző szakon tesiből, az alkalmazott közgazdaságtan szakon pedig matekból. A teljes listát itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
