A keresztféléves felvételi eljárásban így számolják a pontokat.
Ellentétben az alap- és osztatlan képzésekkel, illetve a felsőoktatási szakképzéssel, a mesterképzések pontszámítási szabályait az intézmények határozzák meg.
Azért van néhány közös szabály, ami azonos: legfeljebb 100 pont szerezhető, illetve 50 pont alatt senkit sem vehetnek fel mesterképzésre.
A pontos feltételeket minden intézmény a honlapján tünteti fel. Több helyen a diploma átlaga számít, de sok egyetem tart írásbeli, szóbeli felvételit. Ezen kívül beleszámíthatják a pontokba a korábbi szakmai tapasztalatot, de kérhetnek felvételi portfóliót.
Azt azonban nem vehetik figyelembe, hogy hol szereztétek az alapszakos diplomátokat, minden intézmény papírja ugyanannyit ér a felvételi eljárás során. Maximum 10 pontot ér a fogyatékosságért, hátrányos helyzetért és gyereknevelésért, ezeket kötelesek megadni az intézmények.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
