Már csak pár hónap van a 2015-ös felvételi időszakig. Fogalmatok sincs, milyen szakot kellene választanotok? Mit kell megkérdezni a nyílt napon, milyen extra szolgáltatásokat kínálnak az egyetemek és a főiskolák? Hogyan érdemes választani? Segítünk.
1. Attól még, mert az egész osztály X vagy Y egyetemre felvételizik, nem kell nektek is ezt választanotok.
2. Ha azt sem tudjátok eldönteni, hogy bölcsészképzésre vagy pénzügyre menjetek, menjetek el pályaválasztási tanácsadásra, vagy legalább töltsetek ki egy-két tesztet - korábban már ajánlottunk ilyeneket itt és itt.
3. Érkezzetek felkészülten a kiállításokra és a nyílt napokra. Egy csomó kérdésre csak ilyenkor kaphattok választ, de ha azt sem tudjátok, melyik standhoz mennétek, elszalasztjátok a lehetőséget.
4. Járjatok utána, milyen extra szolgáltatásokat nyújtanak az egyetemek, főiskolák. Van ingyenes nyelvoktatás? Mennyibe kerül a kollégium? Milyen a hallgatói élet, vannak-e diákszervezetek, szakkollégiumok?
5. Gondoljátok át alaposan, vállalnátok-e az önköltséges képzést. Nézzetek utána a diákhitel feltételeinek, és azt se felejtsétek el, hogy menet közben is átkerülhettek állami helyre. Az államilag támogatott félévekről itt olvashattok.
6. Ne csak azért válasszatok egy szakot, mert a nyílt napon megtetszett, nézzetek utána annak is, hogy milyen tantárgyaitok lesznek. Biztosan menni fog az analízis, a nyelvtörténet vagy a római jog?
7. Érdemes azt is kideríteni, hogy az adott intézménynek milyen külföldi programjai vannak. Hova mehetnétek gyakorlatra? Milyen szakmai kapcsolatokat szerezhettek, kik fognak tanítani?
8. A felsőoktatás befektetés, derítsétek ki azt is, hogy mennyit ér a diploma. A legjobb, ha megnézitek a diplomás-pályakövetési rendszer statisztikáit.
9. Ne csak hivatalos forrásokból szerezzetek infókat. Kérdezzetek meg idősebb vagy már végzett hallgatókat az adott szakról.
10. Ne higgyétek azt, hogy van "jó" és "rossz" szak. Lehet, hogy egy szakról csak jókat hallotok, de ha nem passzol az elképzeléseitekhez és a személyiségetekhez, nem sokat értek vele.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
