A Diákhitel I.-II. is igénylehető az őszi félévre, előbbinél az első utalások októberben érkeznek.
Képzési formától függetlenül, 3,75 százalékos kamattal juthatnak a 40 év alatti hallgatók a szabad felhasználású Diákhitel1-hez, a 2 százalékos kamatú Diákhitel2-t önköltséges képzésben résztvevők kérhetik, képzési díjuk kiegyenlítésére - közölte a Diákhitel Központ.
A felvehető hitelösszegek változatlanok: a szabad felhasználású diákhitel esetében képzési formától függetlenül, havonta 15, 21, 25, 30, 40, maximum 50 ezer forint igényelhető, a kötött felhasználású Diákhitel2 felvehető maximuma az igénylő képzési költségének összege. A Diákhitel1 bármire szabadon felhasználható: legyen szó albérletről, laptopról, nyelvvizsgáról vagy akár a mindennapi megélhetésről. A Diákhitel2 kizárólag a képzési díj kiegyenlítésére használható fel - írták.
Azok a diákok, akik az első hiteligénylési határidőig, szeptember 15-ig leadják hitelkérelmüket, október 15-én juthatnak hozzá az igényelt összeghez, amely a Diákhitel1 esetében az igénylők bankszámlájára, a Diákhitel2 esetében közvetlenül a felsőoktatási intézményhez érkezik meg.
Az igénylést az egyetemek és főiskolák elektronikus tanulmányi rendszereinek hallgatói felületéről célszerű elindítani, így az adatlap helyben, a felsőoktatási intézmény tanulmányi osztályán kinyomtatható és le is adható. A nyomtatvány kitöltésére a diákhitel internetes hitelügyintézési felületén, a Diákhitel Direkten is lehetőség van. Az ily módon kitöltött adatlap a Diákhitel Központtal együttműködő pénzintézetekben, takarékszövetkezetekben, postahelyeken valamint a Diákhitel Központ Személyes Ügyfélszolgálatán adható le. A tanév kezdetén a társaság személyes ügyfélszolgálatai a gyorsabb ügyintézés érdekében még több ügyintézővel várják a hallgatókat.
A diákhitellel kapcsolatos minden fontos információ, tudnivaló elérhető a Diákhitel Központ internetes felületén, az érdeklődők kérdéseit a facebook/diakhitel csatornán keresztül is fogadja a társaság.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
