Hat hallgató szerzett államilag támogatott helyet a pótfelvételin

Több mint nyolcezer jelentkezőből 6106-an jutottak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára a 2013-as pótfelvételin -...

  • Eduline
Ponthatárhúzás júliusban. Aki lemaradt, a pótfelvételin próbálkozhatott
MTI / Kallos Bea

Több mint nyolcezer jelentkezőből 6106-an jutottak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára a 2013-as pótfelvételin - közölte az Educatio Nonprofit Kft. Az alapképzések közül a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, valamint a turizmus-vendéglátás szakra kerültek be a legtöbben, a mesterképzések közül a tanári, az osztatlan képzések közül a jogi a listavezető.

Majdnem ugyanannyian kezdhetik meg tanulmányaikat levelező, mint nappali munkarendben, viszont a pótfelvételin felvett hallgatók közül majdnem mindenki önköltséges formában tanul majd. A kivétel hat elsőéves - ők katonai képzést választottak. A 2013-as pótfelvételiről itt találjátok cikkeinket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.