Idén először jelentkezhettek duális formában induló szakokra, a felvételi tájékoztató kiegészítéséből pedig fontos információkat szerezhettek.
Szeptembertől öt területen - műszaki, informatikai, agrár, természettudomány és gazdaságtudományok - indítanak duális képzéseket, melyek lényege, hogy a gyakorlati képzés a felsőoktatási intézménnyel szerződésben álló vállalatnál zajlik. A 48 hetes tanév felét, a hagyományosnak megfelelő képzési időt a felsőoktatási intézményben, a többit a vállalatnál töltitek, cserébe a teljes képzés ideje alatt fizetést kaptok. Azt, hogy egy szak a hagyományos mellett indul-e duális formában is, a Felvi.hu-n, az egyetemek, főiskolák meghirdetett szakjai mellett, lábjegyzetben olvashatjátok.
Ha duális képzésre jelentkeztek, a megadott lehetőségek közül ki kell választanotok egy vagy több olyan vállalati partnert, ahol szívesen töltenétek a gyakorlati képzés idejét. Van olyan intézmény, ahol egy szakon csak két-három cég közül választhattok, de olyan is, ahol tizenöt céggel kötöttek megállapodást. A teljes listát itt nézhetitek meg.
A felvételi ilyenkor két, egymással párhuzamosan zajló szakaszból áll. Az általános felvételi eljárás ugyanúgy működik, mint a hagyományos szakok esetében, ez egészül ki egy vállalati felvételivel, ami az általatok kiválasztott cégnél vagy cégeknél, a saját honlapjukon feltüntetett tájékoztató szerint zajlik. A vállalati felvételi eredményét még a ponthatárhúzás előtt, legkésőbb július 3-ig megtudjátok, így ennek tudatában még lesz lehetőségetek sorrendmódosításra. A duális képzésekre való jelentkezésről itt olvashattok bővebben, a 2015-ös felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
