Tévhitekre kellett rácáfolni az idei fizika érettségin

A szaktanár szerint hangsúlyt kaptak a hétköznapi, megtapasztalható példák az idei feladatsorban.

  • Eduline
BBC

Az elmúlt évek átlagától és a korábban megszokott feladatok típusától nem tért el az idei középszintű fizika érettségi - véli Horváth Ferenc, a fővárosi Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Gimnázium szaktanára. Az első szakaszban a rövid tesztkérdések között visszaköszöntek a hétköznapok fizikai jelenségei, a főzőlap, a leengedett labda nyomása. Tévhiedelmeket is meg kellett cáfolni, klasszikusan ilyen volt a 2 és az 1 kilogrammos kő gyorsulásának megállapítása.

A kinetikát hiányolta Horváth az idei feladatlapokból, de a hőtan és a termodinamika mellett a többi - várható - témakör is szerepelt. Egy trükkös feladatot is kiemelt, mikor a legkisebb Föld-Hold távolság idejét kellett meghatározni. Bár ezt nem tanulják a diákok, de a Hold keringését igen, ez alapján pedig kalkulálható volt.

A második szakaszban az elméleti kérdésekre esszészerű válasz volt adható, többek között téma volt Kepler törvénye a bolygók és az üstökösök mozgásáról, de a sarki fényről is számot kellett adjanak a vizsgázók. A szokásos fizikai számítási feladat sem tért el a korábbiaktól, a szokottak szerint grafikont is használniuk kellett a megoldáshoz a vizsgázóknak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.