Szigorodnak az érettségiszerzés feltételei, így 2016-tól csak azok kaphatnak bizonyítványt, akik le tudnak igazolni 50 óra közösségi munkát.
Most kezdem el a középiskolát: úgy hallottam, önkénteskedni kell, különben nem kaphatunk érettségit. Ez már az én évfolyamomra is vonatkozik?
Azoknak, akik 2016. január 1-je után érettségiznek - tehát 2012 szeptemberében vagy később kezdték el a középiskolát -, ötven óra közösségi munkát kell végezniük. Ez az érettségi-bizonyítvány kiadásának feltétele.
Az ötven órát három év alatt, a 9-11. osztályban kell teljesíteni: a munkát "tömbösítve" is el lehet végezni, és - ha az iskola engedélyezi - a nyári szünetben is lehet dolgozni. Csak olyan tevékenység számít, amelyért nem kaptok fizetést, társadalmilag hasznos, és valamelyik közösség javát szolgálja. Ez lehet egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi munka, illetve közös sport és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel.
A szolgálatot az iskolában vagy olyan szervezetnél lehet elvégezni, amely megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek - a már regisztrált fogadó intézmények listáját a Közösségi Szolgálat Portálon találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
