Figyelem, van, akinek 26 ezer forintot kell fizetnie az érettségiért

Ha már nincs tanulói jogviszonyotok, akkor tantárgyanként 16-26 ezer forintot kell fizetnetek az érettségi vizsgákért.

  • Eduline
Marton Szilvia

A 2016-os érettségire várhatóan január közepétől lehet jelentkezni a fővárosi és megyei kormányhivatalokban, illetve a vizsgát szervező középiskolákban, a jelentkezéseket február 15-ig kell majd leadni. Fontos, hogy a középiskolák nem kötelesek fogadni a jelentkezéseteket. A középszintű érettségiért ott kell fizetnetek, ahol jelentkeztetek, emelt szintű érettségiért pedig minden esetben a kormányhivatalban.

Tantárgyanként kell fizetnetek az érettségiért, ha már nincs tanulói jogviszonyotok, a vizsgadíjat a mindenkori minimálbérből számítják ki. A középszintű érettségi ára a minimálbér 15 százalékának felel meg, ez 2015-ben 16 ezer forint (ha emelkedik a minimálbér, akkor a vizsgadíj is magasabb lesz valamennyivel), az emelt szintű pedig 25 százaléknak (2015-ben 26 ezer forint volt).

Hogy mikor lesznek pontosan a vizsgák, itt megtalálhatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.