Már csak egy hónapotok van, hogy feltöltsétek a felvételihez szükséges dokumentumokat, az érettségit vagy a diplomát, esetleg a nyelvvizsgát. Ugyaneddig módosíthattok a jelentkezési sorrenden is. Adunk pár tippet, hogyan csináljátok.
Július 9-ig pótolhatjátok az egyetemi, főiskolai felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumokat, módosíthatjátok az esetleg hibásan megadott vagy a jelentkezési határidő óta megváltozott adataitokat, illetve változtathattok a szakok sorrendjén, törölhettek, és kivételes esetekben hozzá is adhattok szakokat a jelentkezésetekhez. A dokumentumokat feltölhetitek az e-felvételi rendszerébe is, vagy postán elküldhetitek az Oktatási Hivatalnak címezve (1380 Budapest, Pf. 1190).
Mikor érdemes sorrendet módosítani, szakokat törölni?
Pusztán azért, mert úgy érzitek, nem kerülhettek be az elsőként megjelölt helyre, még ne módosítsatok a sorrenden, és ne is töröljétek! Akkor is felesleges, ha nem feleltetek meg az alkalmassági vizsgán, hiszen úgyis a következő olyan helyre fogtok bekerülni, ahová elegendő lesz a pontszámotok. Az egyetlen eset, amikor tényleg érdemes élnetek a sorrendmódosítás lehetőségével, ha megváltozott a preferenciátok, azaz szívesebben kerülnétek be mondjuk a másodikként vagy harmadikként megjelölt helyre.
Az első helyen mindig olyan szak szerepeljen, ahol a legszívesebben tanulnátok, ne az, ahová úgy érzitek, könnyen bekerülhettek. Hiába számolgattok ugyanis az elmúlt évek ponthatárai alapján, a ponthatárhúzásig nem lehettek biztosak benne, hogy bekerültök-e. Ez igaz a központi ponthatáros szakokra is, az elmúlt években volt rá példa, hogy ilyen szakon végül csökkentek az előre megadott ponthatárok.
Sorrendet egyszer módosíthattok, szakokat viszont többször is törölhettek. Akkor érdemes az utóbbival élnetek, ha a sorrendmódosítást már kilőttétek, de azóta rájöttetek, hogy egy adott szakra akkor sem akartok beiratkozni, ha felvesznek, míg a sorrendben utána következőre szívesen mennétek.
Tényleg hozzáadhatok új szakot is?
Csak abban az esetben adhattok hozzá új jelentkezési helyet, ha az adott szaknak megjelöltétek a költségtérítéses vagy az állami formáját - ilyenkor még a másik finanszirozási formát július 9-ig is hozzáadhatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
