Érettségizők, figyelem! Így kell jelentkezni a vizsgákra

Figyelni kell a jogviszonyra és a határidőkre is.

  • Eduline
Mónus Márton

A vizsgaszabályzat szerint az érettségi vizsgákra történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történik, amelyet az érettségi jelentkezést fogadó intézménybe kell benyújtani.

Aki nem rendelkezik már tanulói jogviszonnyal, annak a területileg illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalok egyikében kell jelentkezni személyesen, vagy levélben. Persze egy középiskolának is be lehet nyújtani a jelentkezést, de ilyen esetben az intézmény nem köteles elfogadni azt.

A jelentkezési határidő a május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-e.

Aki javító, esetleg pótló érettségi vizsgát tenne, annak ugyanúgy az iskolájában, ennek hiányában a kormányhivatalnál kell ismét jelentkeznie a vizsgára.

Előrehozott vizsgára csak a május-júniusi vizsgaidőszakban lehet jelentkezni.

Térítésmentes az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsgája.

Azok számára, akik már rendelkeznek bizonyítvánnyal, de ismét érettségiznek tanulói jogviszony nélkül, 19 ezer forintba kerül a jelentkezés idén.

Az idei felvételivel kapcsolatos összes írásunkat megtaláljátok itt.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.