Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hány pluszpont jár a nyelvvizsgáért, az emelt szintű érettségiért és az OKJ-s végzettségért? Felveszik-e automatikusan egyetemre, főiskolára az OKTV-helyezetteket? Összegyűjtöttük a többletpontok számításának szabályait.

Emelt szintű érettségi: max. 50 pont
Az emelt szintű érettségiért a korábbi 40 pont helyett idén 50 pontot lehet kapni, vagyis két emelt szintű vizsgával és kitűnő tanulmányi eredménnyel nyelvvizsga nélkül is meg lehet szerezni a maximális 500 pontot. Pontszámító kalkulátorunkkal két perc alatt kiszámíthatjátok az összpontszámot.
Nyelvvizsga: max. 40 pont
A nyelvtudásért összesen 40 pont jár: B2 komplex (középfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 28, C1 komplex bizonyítványért (felsőfokú, C típusú) 40 pontot kaphattok. A sajátos nevelési igényű diákok a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgáért is megkaphatják a 28, illetve a 40 pontot, de csak akkor, ha szakértői igazolásuk van arról, hogy a komplex vizsgát tanulási vagy egyéb problémáik miatt nem tudják letenni.
| Fontos |
Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért jár pluszpont, vagyis hiába van egy középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgátok angolból, a kettőért csak 40 pontot fogtok kapni. Mennyibe kerül a nyelvvizsga? A vizsgaközpontokról itt és itt olvashattok. |
Előnyben részesítés: max. 40 pont
Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetért, fogyatékosságért és gyermekgondozásért összesen maximum 40 többletpontot lehet kapni. A hátrányos helyzetű diákok legfeljebb 20, a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők pedig 40 pluszponttal kalkulálhatnak. Ugyanennyi többletpont jár a fogyatékossággal élő és a gyermeket gondozó jelentkezőknek is. Mindezt persze hivatalos papírokkal kell bizonyítani.
Tanulmányi és művészeti versenyeredmények: max. 80 pont
Az OKTV és a SZÉTV versenyen elért 1-10. helyezésért 80 többletpont jár (a 11-20. helyezésért 40 pont, a 21-30. helyezésért pedig 20 pont), a TUDOK versenyein 24 pontot kapnak a nagydíjas diákok, az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyért pedig 20 többletpontot adnak azoknak, akik dobogós helyet szereztek.
| Fontos |
Egy tantárgyból csak egy versenyeredményért lehet többletpontot kapni, és csak abban az esetben, ha a megjelölt képzésen érettségi vizsgatárgyként szerepel az adott tantárgy. Ha például általános orvosi képzésre jelentkeztetek, de művészettörténetből van OKTV-helyezésetek, nem kaptok többletpontot. |
Szakképesítés: max. 24 pont
Egy adott képzési területen csak abban az esetben jár a szakképesítésért többletpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak – erről érdemes az adott egyetemen, főiskolán érdeklődni. Pluszpontot – legfeljebb 24-et – csak egy szakképesítésért lehet kapni, ha azonban felsőfokú szakképzésre jelentkeztek, akkor a korábban megszerzett bizonyítványért nem jár többletpont, igaz, ezeken a képzéseken a pontszámítás szabályai is mások, ezekről itt olvashattok.
Sporteredmény: max. 16 pont
Ha világ- vagy Európa-bajnokságon legalább dobogós helyezést szereztetek, 16 többletpontot kaphattok, az országos bajnokságon elért 1-3. hely pedig 8 pluszpontot jelent a felvételin. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián szerzett arany-, ezüst- vagy bronzérem idén is 500 pontot ér.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).