Felvételi: milyen feltételekkel kaphattok állami ösztöndíjat?

Elstartolt a 2015-ös felvételi: milyen követelményeknek kell megfelelnetek, és milyen kötelezettségeket kell vállalnotok, ha állami ösztöndíjjal szeretnétek tanulni? Íme, a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline

Minimumponthatár, kapacitás

A legtöbb szakon ahhoz, hogy állami ösztöndíjas helyet szerezzetek, két feltételnek kell megfelelnetek: egyrészt el kell érnetek a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt - ez 2015-ben alap- és osztatlan képzéseken 280, felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 pont. A pontokat az emelt szintű érettségiért és nyelvvizsgáért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell összegyűjtenetek.

MTI Fotó: Marjai János

A szakos kapacitás, amelyet a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az adott szaknál nézhettek meg, azt mutatja, hogy az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be. Eilveg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a szakos kapacitásba, államis helyet szerezhetnek, az intézmények ugyanakkor a minimálisnál magasabb limitet is meghatározhatnak. A 2015-ös felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

41 szak: el kell érnetek az ösztöndíjas ponthatárt

41 szakon központi, előzetes ponthatárt határoztak meg: ezeken csak az kerülhet be állami ösztöndíjas helyre, aki ezt eléri. Fontos, hogy ezek is csak minimális követelmények: ha a szakos kapacitás és a jelentkezők pontszáma alapján magasabb ponthatár alakul ki, az lesz a limit az ösztöndíjas képzésen. A 41 szak ponthatárát itt találjátok, a 16, korábban is központi ponthatáros képzés önköltségét itt, az újabb 25 képzés tandíját pedig itt nézhetitek meg.

Alá kell írnotok a hallgatói nyilatkozatot

Ha állami ösztöndíjas helyre kerültek be, a beiratkozáskor alá kell írnotok az úgynevezett hallgatói nyilatkozatot (korábbi nevén hallgatói szerződést), amelyben vállaljátok, hogy a képzési idő legfeljebb másfélszeresén belül megszerzitek a diplomátokat, illetve hogy az ezt követő húsz évben legalább a tanulmányaitoknak megfelelő ideig hazai munkaviszonyban dolgoztok.

Ellenkező esetben a képzés költségének felét, illetve a teljes összeget vissza kell fizetnetek. A részleteket itt olvashatjátok.

12 félévig tanulhattok ingyen

Állami ösztöndíjjal összesen 12 félévig tanulhattok ingyen - a támogatási idő 14 félév abban az esetben, ha 10 félévnél hosszabb osztatlan képzésre kerültök be. Egy adott szakon a képzési időn felül maximum két félévig tanulhattok ingyen, egy hat féléves alapképzésen tehát maximum nyolc félévig, egy négy féléves mesterszak esetén pedig hat félévig. A részleteket itt találjátok.

Csak egy évre szól az állami ösztöndíj

Fontos, hogy az állami ösztöndíj egy tanévre szól: ha nem feleltek meg a követelményeknek - egy év alatt legalább 30 kreditet el kell végeznetek, és el kell érnetek az intézmény által meghatározott tanulmányi átlagot -, csak önköltséges képzésen folytathatjátok a tanulmányaitokat.

A legjobb tanulmányi eredményű önköltséges hallgatóknak is van lehetőségük ösztöndíjas helyet szerezni. A legfontosabb kérdéseket és a válaszokat itt olvashatjátok.

Minden a 2015-ös felvételiről

Ilyen lesz a 2015-ös felvételi

A legfontosabb határidők és dátumok

Pontszámítási szabályok

A 41 központi ponthatár

Ennyit kell fizetni a tizenhat népszerű szakon

Ilyen új képzések indulnak szeptemberben

Így kell kitölteni a 2015-ös elektronikus jelentkezési lapot

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.