Bő egy évtized alatt jelentősen csökkent a költségtérítéses formában felvett hallgatók száma a felsőoktatásban - írta csütörtöki számában a Magyar Hírlap.
A lap szerint míg a 2003-ban sikerrel felvételizők közül 50 878 fő költségtérítéses képzésen kezdte meg tanulmányait, addig szeptembertől mindössze 17 060-an tanulnak a saját pénzükön. Igaz, ez a szám némileg nőhet a pótfelvételizők révén, de legfeljebb hat-hétezer fővel - tették hozzá. A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.
A felvételi rendszer változásai és az érettségiző korosztály csökkenése miatt sokatmondóbb, ha az arányokat nézzük meg - írta a Magyar Hírlap, amely szerint 2003-ban mintegy 106 ezren kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat, vagyis a felvettek majd fele államilag finanszírozott volt. Az idei általános eljárás összesen 73 973 sikeresen felvételizőjét tekintve most csak alig negyedük fizet a tanulmányaiért, de ha a feltételezhető pótfelvételis létszámot is hozzáadjuk ehhez, akkor is a diákok alig harminc százaléka lesz költségtérítéses - tíz hallgatóból heten tehát "ingyen" tanulhatnak - írták.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
