Bő egy évtized alatt jelentősen csökkent a költségtérítéses formában felvett hallgatók száma a felsőoktatásban - írta csütörtöki számában a Magyar Hírlap.
A lap szerint míg a 2003-ban sikerrel felvételizők közül 50 878 fő költségtérítéses képzésen kezdte meg tanulmányait, addig szeptembertől mindössze 17 060-an tanulnak a saját pénzükön. Igaz, ez a szám némileg nőhet a pótfelvételizők révén, de legfeljebb hat-hétezer fővel - tették hozzá. A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.
A felvételi rendszer változásai és az érettségiző korosztály csökkenése miatt sokatmondóbb, ha az arányokat nézzük meg - írta a Magyar Hírlap, amely szerint 2003-ban mintegy 106 ezren kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat, vagyis a felvettek majd fele államilag finanszírozott volt. Az idei általános eljárás összesen 73 973 sikeresen felvételizőjét tekintve most csak alig negyedük fizet a tanulmányaiért, de ha a feltételezhető pótfelvételis létszámot is hozzáadjuk ehhez, akkor is a diákok alig harminc százaléka lesz költségtérítéses - tíz hallgatóból heten tehát "ingyen" tanulhatnak - írták.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
