Külön szabályok alapján kell kalkulálni a felvételi pontokkal, ha még a régi érettségi rendszerben, vagyis 2005 előtt...
Külön szabályok alapján kell kalkulálni a felvételi pontokkal, ha még a régi érettségi rendszerben, vagyis 2005 előtt vizsgáztatok. Mivel akkor még nem működött a kétszintű vizsgarendszer, az akkor megszerzett bizonyítvány automatikusan középszintűnek számít. A 2012-es felvételi pontszámítási szabályairól itt olvashattok.
Ma már százalékos eredményt kapnak a diákok, 2005 előtt azonban csak érdemjegyeket írtak be a bizonyítványokba: a régi típusú érettségin szerzett ötös 100 százalékot, a négyes 79 százalékot, a hármas 59 százalékot, a kettes pedig 39 százalékot ér.
Azoknak, akik 1974-ben érettségiztek, jegyek helyett szöveges értékelés szerepel a bizonyítványukban, ám ezeket is át lehet váltani felvételi pontokká: a megfelelt 79 százalékot, a jól megfelelt pedig 100 százalékot jelent, természetesen középszinten. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
