Ezekre a bölcsészeti szakokra lesz a legnehezebb bekerülni idén

Megnéztük, hogyan alakultak tavaly a ponthatárok a bölcsészettudományi szakokon.

  • Eduline
Fülöp Máté

A bölcsészeti szakok tavalyi ponthatárai alapján feltehetően idén is pszichológiára lesz a legnehezebb bekerülni.

A tavalyi évben az ELTE-re anglsiztika és szabad bölcsészet szakra sem lehetett bekerülni 400 pont alatt.

Ebben a táblázatban nézhetitek meg, hogyan alakultak a ponthatárok 2016-ban.

Szak

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

pszichológia

DE: 435

ELTE: 446

PPKE: 435

anglisztika

DE: 356

ELTE: 418

PPKE: 372

történelem

DE: 326

EKF: 328

KRE: 320

szabad bölcsészet

ELTE: 411

DE: 335

SZTE: 343

keleti nyelvek és kultúrák

ELTE (arab): 340

PPKE (arab): 346

ELTE (kínai): 368

germanisztika

DE: 283

ELTE: 364

PTE: 293

andragógia

ELTE: 451

 DE: 450

magyar

DE: 321

ELTE: 350

PPKE: 324

romanisztika

DE (francia):298

ELTE (francia): 386

SZTE (francia):314

szlavisztika

ELTE(orosz): 380

PPKE(lengyel) 406

SZTE(orosz): 293

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.