Kell-e emelt szinten érettségizniük azoknak, akik szociológia, gazdálkodási és menedzsment vagy mérnökinformatikus szakra szeretnének jelentkezni? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
2016-ban fogok érettségizni és felvételizni az egyetemre. Melyik szakokon tették kötelezővé az emelt szintű érettségit, és milyen tantárgyból?
Kötelező az emelt szintű érettségi például az összes bölcsészet- és társadalomtudományi alapszakon, az osztatlan jogászképzésen. Két tárgyból kell emeltezniük az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakra jelentkezőknek.
Az emelt szintű érettségiért lyenkor is jár többletpont, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, és az adott tárgyból számolják az érettségi pontokat. A szakok listáját itt találjátok.
| Így változik az érettségi és a felvételi a következő években |
2016-ra hatvan szak szűnik meg: azalapszakok listáját itt, az osztatlan és mesterképzésekét itt, a felsőoktatási szakképzésekét pedig itt találjátok. 2020-tól minden alap- és osztatlan szakon kötelező lesz a középfokú nyelvtudás igazolása és legalább egy emelt szintű érettségi a felvételihez: erről itt olvashattok, arról pedig, hogy ez több mint a diákok felét is érintheti, itt találjátok cikkünket. A nyelvi követelményt a mesterszakokon már 2016-tól bevezetik: részletek itt. Nyelvvizsgakisokosunkat itt olvashatjátok. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
