Kell-e emelt szinten érettségizniük azoknak, akik szociológia, gazdálkodási és menedzsment vagy mérnökinformatikus szakra szeretnének jelentkezni? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
2016-ban fogok érettségizni és felvételizni az egyetemre. Melyik szakokon tették kötelezővé az emelt szintű érettségit, és milyen tantárgyból?
Kötelező az emelt szintű érettségi például az összes bölcsészet- és társadalomtudományi alapszakon, az osztatlan jogászképzésen. Két tárgyból kell emeltezniük az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakra jelentkezőknek.
Az emelt szintű érettségiért lyenkor is jár többletpont, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, és az adott tárgyból számolják az érettségi pontokat. A szakok listáját itt találjátok.
| Így változik az érettségi és a felvételi a következő években |
2016-ra hatvan szak szűnik meg: azalapszakok listáját itt, az osztatlan és mesterképzésekét itt, a felsőoktatási szakképzésekét pedig itt találjátok. 2020-tól minden alap- és osztatlan szakon kötelező lesz a középfokú nyelvtudás igazolása és legalább egy emelt szintű érettségi a felvételihez: erről itt olvashattok, arról pedig, hogy ez több mint a diákok felét is érintheti, itt találjátok cikkünket. A nyelvi követelményt a mesterszakokon már 2016-tól bevezetik: részletek itt. Nyelvvizsgakisokosunkat itt olvashatjátok. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
