Hiába jó a száma a bizonyítványnak, és hiába kapcsolódik az adott alap- vagy osztatlan képzéshez, vannak olyan képzési területek, amelyeken nem adnak többletpontot az OKJ-s végzettségért.
Ahogyan arról már korábban írtunk, az OKJ alapján adható többletpont több tényezőtől is függ. Ám van olyan eset, amikor hiába felel meg minden feltételnek a bizonyítvány, mégsem ójár érte a 32 pont.
Az Oktatási Hivatal szerint adott képzési területen csak abban az esetben jár a szakképesítésért többletpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak.
Melyek azok a képzési területek, ahol nem jár többletpont az OKJ bizonyítványért?
Államtudományi képzési terület: osztatlan államtudományi szak, az alapszakok közül rendészeti igazgatási, rendészeti, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, bűnügyi igazgatási, bűnügyi, katasztrófavédelem, katonai gazdálkodási, katonai logisztika, katonai üzemeltetés, katonai vezetői, nemzetbiztonsági és polgári nemzetbiztonsági
Művészet képzési terület: az osztatlan képzések közül festőművész, grafikusművész, intermédia-művész, restaurátorművész, szobrászművész, színházi dramaturg, színházrendező és színművész szakokon. Alapképzések közül építőművészet, animáció, mozgókép, televíziós műsorkészítő, látványtervezés, designkultúra, formatervezés, fotográfia, tervezőgrafika, textiltervezés, tárgyalkotás, képzőművészet-elmélet, média design, koreográfus, táncművész, táncos és próbavezető, alkotóművészet és muzikológia, előadó-művészet
Művészetközvetítés képzési terület: drámainstruktor, környezetkultúra, képalkotás, kézműves tárgykultúra, zenekultúra
Orvos- és egészségtudomány képzési terület: az osztatlan képzések közül általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, az alapképzési szakokról ápolás és betegellátás, egészségügyi gondozás és prevenció, egészségügyi szervező, orvosi diagnosztikai analitikus
A kivételeket is tartalmazó táblázatot itt találjátok, a 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinkről pedig itt olvashattok.
Hány többletpontot ér az OKJ-s képzés a felvételin?
Hány pont jár az egyetemi-főiskolai felvételin az OKJ-s szakképesítésért? Felvételizők, figyelem, fontos kérdésre válaszolunk. A pontszámítási szabályok alapján 32 többletpontot lehet szerezni OKJ-s végzettséggel, de több feltételnek meg kell felelni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
