25 ezer felvételizőből egy sem ment át a Libériai Egyetem (University of Liberia) tesztjén.
25 ezer felvételizőből egy sem ment át a Libériai Egyetem (University of Liberia) tesztjén. Az ország oktatási minisztere hihetetlennek tartja az esetet, az egyetem szerint azonban a diákokból hiányzik a lelkesedés, és angolul sem tudnak elég jól. A felvételizők úgy érzik, összetörték az álmaikat - írja a BBC. A University of Liberia Nyugat-Afrika legrégebbi egyeteme: 1862 óta oktatnak az intézményben - ma már angolul -, egyetemi címet 1951-ben szerzett az iskola.
Liberiában egy évtizede ért végét a polgárháború, az oktatási rendszer pedig még mindig nem állt helyre: rengeteg iskolában hiányoznak a tanításhoz szükséges kellékek, a tanárok pedig nem elég képzettek.
Ugyanakkor ez az első év, hogy egyetlen diák sem ment át a felvételi teszten, amelyért 25 dollárt kell fizetni. Az oktatási miniszter, Etmonia David-Tarpeh a BBC-nek elmondta: azt tervezi, hogy felkeresi az egyetemi vezetőket az üggyel kapcsolatban. Hozzátette: ismer néhány felvételizőt, és az iskolákat is, ahova jártak, ezért nagyon szeretné látni a felvételi teszt eredményeit.
Az egyetem szóvivője, Momodu Getaweh azonban azt mondta: az intézmény kitart a döntése mellett, és nem hagyja magát "érzelmek által befolyásolni". "A kormányzatnak kell tennie valamit. A háború tíz éve véget ért, itt az idő, hogy magunk mögött hagyjuk és reálisan lássuk a helyzetet" - tette hozzá. Milyen ösztöndíjakat kaphattok egyetemistaként, főiskolánként? A teljes listát itt találjátok.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
