Hány pontot kell megszerezni az írásbeli érettségin ahhoz, hogy behívjanak szóbelire? Mikor kell szóbelizni matekból? Milyenek a szabályok az idegen nyelvi érettségin? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.
Hány százaléktól van meg a kettes?Idén még 20 százaléktól, szeptembertől azonban szigorítanak a szabályokon: a 2012-es őszi érettségin már 25 százalék kell majd az elégségeshez.
A matek kivételével két részből, írásbeliből és szóbeliből áll az érettségi, ezért ahhoz, hogy a kettes megkapjátok, mindkét vizsgarészen el kell érnetek a 10 százalékot. Vagyis hiába írtátok meg 95 százalékra a közép- vagy emelt szintű feladatsort, ha a szóbelin még a 10 százalékát sem szerzitek meg a maximum pontszámnak.
Hány százalékot kell elérni ahhoz, hogy a szóbelire behívjanak?
Tíz százalékot – ha ez nem jön össze, nem szóbelizhettek.
Az idegen nyelvi érettségin is ugyanez a szabály?
Bár idegen nyelvekből a közép- és az emelt szintű érettségi is ugyanolyan felépítésű (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség), a szabályok különböznek. Míg középszinten csak arra kell figyelni, hogy az írásbelin és a szóbelin is meglegyen a 10-10 százalék, addig emelt szinten mind az öt vizsgarészből meg kell szerezni a 10 százalékot.
Mikor kell matekból szóbelizni?
A matekérettségi – alapesetben – csak írásbeli vizsgarészből áll, amelyen legalább húsz százalékot kell szerezni ahhoz, hogy meglegyen a kettes. Fontos: bár a feladatlap két részből áll, ezeket nem külön-külön, hanem együttesen kell értékelni.
Ha a teljesítményetek nem éri el a tíz százalékot, marad az elégtelen, ha pedig tíz és húsz százalék között mozog, szóbeliznetek kell matekból. Az összes érettségi feladatsort és a hivatalos javítókulcsot itt nézhetitek meg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
