Itt van a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos megoldása Itt találjátok folyamatosan...
Itt van a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos megoldása
Itt vannak az első infók a magyarérettségiről: nyelvészeti szöveget kaptak a diákok
Több mint 85 ezer diák számára kezdődik ma a 2013-as érettségi: középszinten 83 255-en, emelt szinten 1805-en érettségiznek magyar nyelvből és irodalomból, míg magyarból mint idegen nyelvből 104-en vizsgáznak. Milyen szerzők kerülhetnek elő az idei magyarérettségin? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
| Idén érettségizel? |
| Az írásbeli után azonnal szeretnéd megtudni, hány pontot szereztél? Az eduline-on rögtön a vizsga után megtalálod a középszintű feladatsorokat és a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. |
Négyórás az írásbeli
A középszintű írásbeli vizsga 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk: a szövegértési feladatlap kitöltésére 60 percet, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 percet kapnak. Az előző évek feladatsorait és a megoldókulcsokat itt nézhetitek meg.
A szövegértési feladat alapja általában egy esszé, ismeretterjesztő célú tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegalkotási feladatlapról egy témát kell választani, amelyről 500-1500 szavas fogalmazást kell írni.
Az emelt szintű írásbeli szintén 240 percig tart, egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három szövegalkotási feladatból áll. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
A diákok közép- és emelt szinten is használhatnak helyesírási szabályzatot, amelyből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges, erről a vizsgát szervező intézmény gondoskodik. A legjobb legális puskák az érettségin: cikkünket itt olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
