A Pécsi Tudományegyetemre (PTE) 4870 új hallgatót vettek fel - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a felsőoktatási intézmény, amely az utóbbi öt év legeredményesebb felvételi eljárásának értékelte az ideit.
A közlemény szerint az új hallgatók több mint fele a PTE alapképzéseire jutott be, az osztatlan és mesterképzéseken a felvettek 33 százaléka fog tanulni. A jelentkezők továbbra is a nappali tanrendet és az állami ösztöndíjas finanszírozási formát preferálták: a felvettek 70 százaléka teljesidős képzésen, 80 százalékuk állami ösztöndíjasként kezdheti meg tanulmányait - derült ki az összegzésből.
A PTE ismertetése szerint a képzések között továbbra is a legnépszerűbb az ápolás és betegellátás, ahova több mint 500 diákot vettek föl, míg az általános orvos és a jogász szakon 200-200, a pszichológia szakon pedig 160 új hallgató kezdheti meg tanulmányait. Ugyancsak sokan érdeklődnek az osztatlan tanári szakok, valamint a mérnökinformatikus, a fogorvos, a gazdálkodási és menedzsment szakok iránt.
A ponthatárok az osztatlan tanári szakpárokon, valamint a szociológia, a jogász és a gazdaságtudományok képzési terület alapképzési szakjain voltak a legmagasabbak.
Kiemelték azt is, hogy a PTE idén már az ötödik az első helyes jelentkezések rangsorában a múlt évi hatodikhoz képest. Az egyetem eredményeit tovább javítja a Pécsre érkező külföldi hallgatók és a pótfelvételi eljárásban bekerülők száma. Így ősszel várhatóan több mint 6000 új hallgató kezdi meg tanulmányait - idézték a közleményben Bódis József rektort, aki emlékeztetett: szeptember elsején ünneplik a pécsi egyetemalapítás 650. évfordulóját. Azok, akiket nem vettek fel, a pótfelvételi eljárás keretében a PTE "széles képzési kínálatából" választhatnak továbbtanulási lehetőséget - írták.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
