Ennyi pontra volt szükség idén a BME-re

Az általános felvételi eljárás alapján 5019 hallgató kezdheti meg tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeptemberben - közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel szerdán.

  • MTI
Wikipédia

Az intézmény tájékoztatása szerint a Műegyetem alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők átlagpontszáma magas maradt a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is: ez állami ösztöndíjas képzési formában meghaladja a 418 pontot, az önköltséges formában felvettekkel együtt a 416 pontot.

Mesterképzésben közel 1200 hallgató kezdheti meg ősszel tanulmányait. Az éves adat kiegészül a januárban felvettek közel ezres létszámával.

Mint írták, örömmel nyugtázták, hogy a BME-re jelentkező 11 065 diák 25 százaléka valamelyik mesterképzésüket jelölte meg, ami 7 százalékponttal magasabb az országos aránynál. Ez az arány a második legjobb a hazai felsőoktatási intézmények között, eltekintve a művészeti és idegen nyelvű intézményektől. Létszámában is ez a második legtöbb az összes felsőoktatási intézményt figyelembe véve. Idén 25 hazai felsőoktatási intézménybe jelentkeztek száznál többen mesterképzésre - jegyezték meg.

Hozzátették: jelentősen nőtt az angol nyelvű képzésben tanulók száma, a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj keretében a világ minden részéről több mint 600 jelentkezőt vettek fel. A felvettek több mint fele a több hallgatói munkát kívánó mesterképzésre jelentkezett, doktori képzésre pedig 69 hallgató nyert felvételt - közölték.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.