Az általános felvételi eljárás alapján 5019 hallgató kezdheti meg tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeptemberben - közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel szerdán.
Az intézmény tájékoztatása szerint a Műegyetem alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők átlagpontszáma magas maradt a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is: ez állami ösztöndíjas képzési formában meghaladja a 418 pontot, az önköltséges formában felvettekkel együtt a 416 pontot.
Mesterképzésben közel 1200 hallgató kezdheti meg ősszel tanulmányait. Az éves adat kiegészül a januárban felvettek közel ezres létszámával.
Mint írták, örömmel nyugtázták, hogy a BME-re jelentkező 11 065 diák 25 százaléka valamelyik mesterképzésüket jelölte meg, ami 7 százalékponttal magasabb az országos aránynál. Ez az arány a második legjobb a hazai felsőoktatási intézmények között, eltekintve a művészeti és idegen nyelvű intézményektől. Létszámában is ez a második legtöbb az összes felsőoktatási intézményt figyelembe véve. Idén 25 hazai felsőoktatási intézménybe jelentkeztek száznál többen mesterképzésre - jegyezték meg.
Hozzátették: jelentősen nőtt az angol nyelvű képzésben tanulók száma, a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj keretében a világ minden részéről több mint 600 jelentkezőt vettek fel. A felvettek több mint fele a több hallgatói munkát kívánó mesterképzésre jelentkezett, doktori képzésre pedig 69 hallgató nyert felvételt - közölték.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
