Elvették a felvételizők kedvét az egyik legnépszerűbb szaktól

Hányan jelentkeztek az idén kommunikáció szakra? Miért esett vissza a felvételizők száma?

  • Eduline
Túry Gergely

A 2006 óta slágerszaknak számító kommunikáció és médiatudomány még 2012-ben is a negyedik legnépszerűbb alapképzés volt. Ötezer jelentkezővel jelentős volt a túljelentkezés, állami képzésre pedig csak 152 diákot vettek fel, körülbelül minden 33. jelentkezőt.

A szak tavaly a 24. helyre csúszott vissza, és az idén sem emelkedett - csupán 1979-en jelölték meg az alapszakot, a diákok fele első helyen.

A visszaesés egyik oka, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2013-ban 470-nél húzta meg az állami ponthatárt. Ezt júliusban 455-re voltak kénytelenek változtatni, különben nem jutott volna be elég diák - végül 25 állami ösztöndíjas elsőéves kezdhette el tanulmányait, több mint ötszázan fizetős helyet szereztek. Mennyit keresnek a kommunikáció szakos friss diplomások? Cikkünkből megtudhatjátok.

Az idén is a 455-ös ponthatárt kell elérnetek, ha állami helyet szeretnétek ezen a szakon. A legnépszerűbb alapszakok listáját itt találjátok, az egyetemek és főiskolák listáját pedig itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.