A felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkező diákok az utolsó pillanatig nem fogják megtudni, hogy a választott...
A felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkező diákok az utolsó pillanatig nem fogják megtudni, hogy a választott egyetemen vagy főiskolán milyen magasak lesznek a tandíjak, vagy hogy milyen feltételekkel kaphatnak kedvezményt a fizetés alól - írja az Index.
Az új törvény csúszása miatt a hivatalos felvételi tájékoztatóban ugyanis sem a térítések összege, sem az államilag támogatott hallgatók által kötendő szerződés feltételei nem szerepelnek majd. Az oktatási államtitkárságnak az egyetemekhez küldött körlevele szerint ezeket az információkat csak januárban teszik közzé.
A 2012-2013-as tanévre jelentős változásokat vezetne be a parlament előtt lévő új felsőoktatási törvényjavaslat. A hallgatókat három csoportba sorolják: lesznek, akiknek az állam téríti meg a képzés teljes költségét, és olyanok is, akiknek maguknak kell viselniük az összes kiadás terhét. A harmadik csoportba a részösztöndíjasok kerülnek, nekik a képzési költségek felét fizeti a költségvetés.
A felsőoktatási intézmények vezetői egy hetet kaptak az oktatási államtitkárságtól arra, hogy kiszámolják, mennyibe kerülnek az állam által támogatott szakok alapképzései, felsőfokú szakképzései és mesterképzései. A rektoroknak küldött körlevélben a kormányzat azt kérte az egyetemektől és főiskoláktól, hogy december 1-ig készítsék el a kalkulációkat, mert ezek még hasonló szakokon is eltérhetnek, ha figyelembe veszik az adott intézmény hallgatói létszámát, infrastrukturális és tudományos adottságait. A végső döntést aztán minden egyes szak esetében az állam hozza meg.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
