A felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkező diákok az utolsó pillanatig nem fogják megtudni, hogy a választott...
A felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkező diákok az utolsó pillanatig nem fogják megtudni, hogy a választott egyetemen vagy főiskolán milyen magasak lesznek a tandíjak, vagy hogy milyen feltételekkel kaphatnak kedvezményt a fizetés alól - írja az Index.
Az új törvény csúszása miatt a hivatalos felvételi tájékoztatóban ugyanis sem a térítések összege, sem az államilag támogatott hallgatók által kötendő szerződés feltételei nem szerepelnek majd. Az oktatási államtitkárságnak az egyetemekhez küldött körlevele szerint ezeket az információkat csak januárban teszik közzé.
A 2012-2013-as tanévre jelentős változásokat vezetne be a parlament előtt lévő új felsőoktatási törvényjavaslat. A hallgatókat három csoportba sorolják: lesznek, akiknek az állam téríti meg a képzés teljes költségét, és olyanok is, akiknek maguknak kell viselniük az összes kiadás terhét. A harmadik csoportba a részösztöndíjasok kerülnek, nekik a képzési költségek felét fizeti a költségvetés.
A felsőoktatási intézmények vezetői egy hetet kaptak az oktatási államtitkárságtól arra, hogy kiszámolják, mennyibe kerülnek az állam által támogatott szakok alapképzései, felsőfokú szakképzései és mesterképzései. A rektoroknak küldött körlevélben a kormányzat azt kérte az egyetemektől és főiskoláktól, hogy december 1-ig készítsék el a kalkulációkat, mert ezek még hasonló szakokon is eltérhetnek, ha figyelembe veszik az adott intézmény hallgatói létszámát, infrastrukturális és tudományos adottságait. A végső döntést aztán minden egyes szak esetében az állam hozza meg.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
