Felvételizők, figyelem! Megvan, hányan kerülhetnek be az ELTE-re 2016-ban

Már jelentkezhettek a 2016 szeptemberében induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre. Megnéztük, hányan kerülhetnek be az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzéseire.

  • Eduline
Fazekas István

A felvehető hallgatók számát az intézmények kapacitásszámai határozzák meg. Azokat veszik fel, akik elérik a jogszabályban előírt minimumponthatárt, és beleférnek a kapacitásba. Ez a minimumponthatár 2016-ban nem változik, marad alap- és osztatlan szakok esetében 280, felsőoktatási szakképzésnél 240 pont.

A felvételi tájékoztató szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 2016-os felvételin nappali képzésre összesen 10 878 hallgatót vehet fel, esti és levelező munkarendbe 2576 főt, távoktatásban pedig 20-at. A kapacitásszám az állami ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók összlétszáma.

Képzési terület

Nappali képzésre felvehető hallgatók száma

Esti, levelező képzésre felvehető hallgatók száma

bölcsészettudomány

2367

316

gazdaságtudományok

139

12

informatika

700

220

jogi

738

710

művészetközvetítés

14

0

pedagógusképzés

1550

1178

sporttudomány

189

11

társadalomtudomány (angol nyelven)

57

45

társadalomtudomány

1090

66

természettudomány (angol nyelven)

74

0

természettudomány

1364

18

Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a felvi.hu-n, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön megtaláljátok az ösztöndíjas és az önköltséges képzések kapacitásszámait, a többi képzési szinten összesített számok szerepelnek. A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.