Felvételi 2012: kemény harc lesz az állami ösztöndíjas helyekért

Ahogy arról korábban beszámoltunk, csupán harmincezer diákot vehetnek fel a felsőoktatási intézmények ingyenes...

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, csupán harmincezer diákot vehetnek fel a felsőoktatási intézmények ingyenes képzésre idén ősszel, ugyanakkor további tizenötezer fiatal tanulmányi költségeinek felét állja az állam.

A Magyar Nemzet birtokába került, decemberi keltezésű rendelettervezet szerint a gazdaságtudományi területen közel hatvan, a műszaki területen negyven, az orvosi képzéseken harminc százalékkal csökken majd az ingyenes képzésre felvehető hallgatók száma. A hiányterületeknek számító műszaki, természettudományi és informatikai képzéseken ugyanakkor részösztöndíjas helyekkel enyhítik a csökkentést. Melyek azok a szakok, ahova a legnehezebb lesz bekerülni? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A kormány szerdán tárgyalja az erről szóló tervezetet, és azt is, amely a diákhitelrendszer kibővítését célozza - ismerteti a Magyar Nemzet.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.