Olvasói kérdésre válaszolunk.
Tuti nem vesznek fel az első helyen megjelölt helyre, ám mégsem módosítottam a sorrenden. Befolyásolja ez az esélyeimet a második helyen megjelölt szakra való bejutást illetően? Bukhatom csak emiatt a második helyes jelentkezésemet?
A jelentkezőket "sorrendben" veszik fel, tehát először megnézik, bekerültél-e az első helyre, és ha nem, akkor automatikusan a második helyen megjelölt helyet veszik figyelembe.
A 2017-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.
Ha biztos vagy abban, hogy nem sikerül bekerülni az első helyen megjelölt szakra - például mert nem mentél el az alkalmassági vizsgára -, nem is lett volna értelme sorrendet módosítani, hiszen az esélytelen első hely gyakorlatilag kiesik a versenyből.
Kellemetlen helyzet csak akkor állhat elő, ha egy olyan szakot jelöltél meg első helyen, amit már megbántál, és mégis felvesznek, mert így elesel a második helyen megjelölt választásodtól.
A 2017-es felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
