Olvasói kérdésre válaszolunk.
Tuti nem vesznek fel az első helyen megjelölt helyre, ám mégsem módosítottam a sorrenden. Befolyásolja ez az esélyeimet a második helyen megjelölt szakra való bejutást illetően? Bukhatom csak emiatt a második helyes jelentkezésemet?
A jelentkezőket "sorrendben" veszik fel, tehát először megnézik, bekerültél-e az első helyre, és ha nem, akkor automatikusan a második helyen megjelölt helyet veszik figyelembe.
A 2017-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.
Ha biztos vagy abban, hogy nem sikerül bekerülni az első helyen megjelölt szakra - például mert nem mentél el az alkalmassági vizsgára -, nem is lett volna értelme sorrendet módosítani, hiszen az esélytelen első hely gyakorlatilag kiesik a versenyből.
Kellemetlen helyzet csak akkor állhat elő, ha egy olyan szakot jelöltél meg első helyen, amit már megbántál, és mégis felvesznek, mert így elesel a második helyen megjelölt választásodtól.
A 2017-es felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
