Te is megírtad? Akkor írj élménybeszámolót az [email protected] címre!
A rajz és vizuális kultúra első feladatában ókori alkotásokat kell beazonosítani.
Ezután az egyetemes művészettörténet három ismert festményét mutatják be, ezeknél a mű címét, a festőt és a korstílust is fel kell ismerni.
Van még az athéni Akropoliszhoz kapcsolódó feladat, majd festészeti műfajokat kell tisztázni a vizsgázóknak, és jó, ha a budapesti épületekkel is tisztában vannak a végzősök.
A hetedik feladatban már a szelfi szó is megjelenik, de a legunalmasabb feladat valószínűleg az ezután következő fogalommagyarázós.
Az utolsó előtti feladat nagyon könnyű, távoli vidékek jellegzetes építményeit kell felismerni 4 pontért. Az utolsó feladatban a 20. századdal és a pop-arttal kell foglalkozni, és ez sem tűnik vészesnek.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
