Lezárultak az írásbeli vizsgák, mutatjuk, mi vár még az érettségizőkre a továbbiakban.
Sikeresnek ítélte az Oktatási Hivatal a május 2-től 24-ig tartó írásbeli érettségi időszakát. Az OH közlése szerint a 16 vizsganap alatt 1161 vizsgahelyszínen 112 ezren érettségiztek.
Az írásbeli vizsgák megszervezése során az Oktatási Hivatal (OH) munkatársai 952 610 feladatlapot és CD-t csomagoltak be közel 37 229 biztonsági fóliatasakba, és juttattak el az érettségizők számára 7 442 dobozban, időben a helyszínekre. A csomagolás és a kiszállítás a több lépcsős ellenőrzési rendszer és az abban dolgozó hivatali munkatársak, szállítók, járási hivatalok és iskolaigazgatók pontos munkájának köszönhetően gyakorlatilag hibamentes volt – írja a hivatal.
Azért 1-2 apróbb hiba becsúszott, bár tény, hogy ezek nem befolyásolták érdemben az eredményeket. Az infó feladatlap hibájáról itt, a biológia lap hibájáról pedig itt írtunk részletesen.
Most a következő lépcső a betekintés, az iskolákban a hónap utolsó napján, azaz jövő kedden lehet megnézni a dolgozatokat. Ha úgy találjátok, hogy nem a javítási-értékelési útmutató alapján javították a vizsgát, észrevételt tehettek. A kormányhivataloknál érettségire jelentkezett vizsgázók betekintéséről itt írtunk részletesen.
A betekintések után szinte egyből, június 2-án kezdődnek az emelt szóbeli vizsgák, melyek 9-ig tartanak. Az érettségizők emelt szinten 79-féle vizsgatárgyat választottak, ezen tárgyak mindegyikéből van szóbeli vizsga is. A vizsgázó teljesítményét az adott tantárgyi bizottság mindhárom tagja a vizsgatárgy leírásában, jogszabályban rögzített szempontok alapján, egyéni értékelő lapon külön-külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot az érettségi vizsgabizottságnak a vizsgázó teljesítményének minősítésére. A tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet a vizsgaszervező KH megküld az illetékes érettségi vizsgabizottság részére.
Az emelt szintű szóbeliket követően, június 13-tól 24-ig kerül majd sor a középiskolákban a középszintű szóbeli vizsgákra.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
