Milyen sporteredményért kaphattok többletpontot a felvételin? Miért jár még pluszpont? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
2013-ban kempo bajnokságon dobogós helyet értem el. Kaphatok érte többletpontot a továbbtanulás során?
Az egyetemi, főiskolai felvételin 30 többletpontot kaphattok világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett dobogós helyezésért, az országos bajnokságon (a felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztályban) elért 1-3. helyért pedig 15 pont jár. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián szerzett 1-6. helyezés 500 pontot ér (de csak akkor, ha egyébként is elérnétek a minimumponthatárt) - a versenyeken való részvételért 50 többletpontot kaphattok. Hogy melyik sportágakért jár többletpont, itt találjátok.
Korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, illetve az Ifjúsági Olimpián elért 1-3. helyezésért 20 pont jár. A Diákolimpia országos döntőiben érmet szerző jelentkezők 10 pluszpontot kaphatnak.
Az olimpiai, siketlimpiai, paralimpiai, illetve sakkolimpiai helyezésen és részvételen kívül sportteljesítményért csak akkor jár többletpont, ha azt a jelentkezést megelőző nyolc éven belül szereztétek.
A sportteljesítményen kívül tantárgyanként 50, maximum 100 többletpontot kaphattok az emelt szintű érettségiért. 28 pont jár a középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért, 40 pedig a felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgáért. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért helyezésért 25-100 többletpontot kaphattok.
Szakképesítésért 24, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért pedig 10-30 pont jár. Hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő vagy gyermeket gondozó jelentkezőként 40 pontot kaptok. A felvételi pontszámítás részletes szabályait és a többletpontra jogosító összes eredményt itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
