A nap kérdése: már jövőre szigorítanak az érettségi szabályain?

Milyen változás lesz az írásbeli és a szóbeli érettségi osztályzásában? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Jövő májusban fogok érettségizni. Úgy hallottam, változnak a ponthatárok. Csak a kettesnél, vagy más jegyeknél is várható változás?

A szabályok már az idei őszi érettségin is szigorúbbak: az eddigi 20 százalék helyett 25 százalék kell a ketteshez, közép- és emelt szinten is. A több vizsgarészből álló vizsgatárgyak esetében nem 10, hanem legalább 12 százalékos eredményt kell elérni ahhoz, hogy meglegyen az elégséges. A többi érdemjegyet nem érinti a változás.

Kérdésed van? Válaszolunk
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Kérdezz minket itt, és megkeressük az illetékeseket! Mielőtt elküldenéd a kérdésedet, itt nézd meg, foglalkoztunk-e már a témával.
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.