Elfogadják-e a felsőoktatási felvételin a kétszintű rendszer bevezetése előtti érettségit? Újra kell-e jelentkezni a vizsgára egy vagy több tantárgyból? Egyik olvasónk azt szerette volna megtudni, hány pontot ér 2000-es érettségije a 2013-as felvételin.
2000-ben érettségiztem, amikor még nem kellett választani az emelt szintű és a középszintű vizsga közül, mindenki ugyanazt a feladatlapot írta. Jövőre szeretnék felvételizni. A kérdésem az lenne, hogy elfogadják-e az egyetemeken a „régi érettségit”. Ha elfogadják, hogyan kell kiszámolnom a pontjaimat? Én csak jegyeket kaptam, százalékos eredményt nem.
A „régi”, vagyis 2005 előtti érettségi középszintűnek számít, vagyis nem kell újra levizsgázni a kötelező és a választható tárgyakból – csak akkor érdemes érettségire jelentkezni, ha javítanál az akkori eredményeken, vagy szeretnél egy vagy két tantárgyból emelt szinten érettségizni, ezzel ugyanis ötven-száz pontot kaphatsz.
A 2005 előtti érettségi vizsgákat csak jegyekkel értékelték, ezeket azonban át lehet váltani százalékokká: az ötös 100 százalékot, a négyes 79 százalékot, a hármas 59 százalékot, a kettes pedig 39 százalékot ér. Idén is változik az érettségi - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
| Kérdésed van? Válaszolunk |
| Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! Mielőtt elküldenéd a kérdésedet, itt nézd meg, foglalkoztunk-e már a témával. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
