Elfogadják-e a felsőoktatási felvételin a kétszintű rendszer bevezetése előtti érettségit? Újra kell-e jelentkezni a vizsgára egy vagy több tantárgyból? Egyik olvasónk azt szerette volna megtudni, hány pontot ér 2000-es érettségije a 2013-as felvételin.
2000-ben érettségiztem, amikor még nem kellett választani az emelt szintű és a középszintű vizsga közül, mindenki ugyanazt a feladatlapot írta. Jövőre szeretnék felvételizni. A kérdésem az lenne, hogy elfogadják-e az egyetemeken a „régi érettségit”. Ha elfogadják, hogyan kell kiszámolnom a pontjaimat? Én csak jegyeket kaptam, százalékos eredményt nem.
A „régi”, vagyis 2005 előtti érettségi középszintűnek számít, vagyis nem kell újra levizsgázni a kötelező és a választható tárgyakból – csak akkor érdemes érettségire jelentkezni, ha javítanál az akkori eredményeken, vagy szeretnél egy vagy két tantárgyból emelt szinten érettségizni, ezzel ugyanis ötven-száz pontot kaphatsz.
A 2005 előtti érettségi vizsgákat csak jegyekkel értékelték, ezeket azonban át lehet váltani százalékokká: az ötös 100 százalékot, a négyes 79 százalékot, a hármas 59 százalékot, a kettes pedig 39 százalékot ér. Idén is változik az érettségi - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
| Kérdésed van? Válaszolunk |
| Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! Mielőtt elküldenéd a kérdésedet, itt nézd meg, foglalkoztunk-e már a témával. |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
