A nap kérdése: bukjátok a felvételit, ha rosszul sikerül az érettségi?

Jó eséllyel lemondhattok az egyetemről, ha nem sikerül jól a matekérettségi? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Shutterstock

Most felvételiztem pszichológia alapszakra, de matekból elég gyenge vagyok. Elég magas a ponthatár - ha rosszul sikerül az érettségi, csak önköltséges helyre kerülhetek be?

Nem feltétlenül: az alap- és osztatlan szakokon kétféleképpen számolhatják ki a pontszámotokat. A maximális 500 pontból 200 pont lehet a tanulmányi, 200 pedig az érettségi pontok összege (ehhez adódik hozzá a maximum 100 többletpont), az érettségi pontokat - amelyekbe a pszichológia alapszakon nem feltétlenül számít bele a matematika - ugyanakkor meg is duplázhatjátok. Automatikusan úgy számolnak, ahogy jobban jártok.

A tanulmányi pontok esetében a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik, az érettségi pontoknál a képzési területen kötelező vagy kötelezően választható két érettségi tárgy százalékos eredményeit adják össze.

A pszichológia esetében érettségi tárgy lehet a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, a biológia, az angol nyelv, a francia nyelv, a német nyelv és az orosz nyelv. Ezek közül bármelyik kettőt válaszhatjátok, azzal a megkötéssel, hogy a két érettségi tárgy közül maximum egy lehet idegen nyelv, egy tárgyból pedig emelt szintűznötök kell. Azt, hogy az egyes szakokon melyek a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak, itt nézhetitek meg.

Tudnivalók a 2015-ös felvételiről

A legfontosabb dátumok a jelentkezés után

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan képzéseken

Pontszámítás a felsőoktatási szakképzéseken

Így számolják a pontokat a mesterszakokon

Mikor lesznek az alkalmassági vizsgák?

Így húzzák a ponthatárokat

Mi köze az érettséginek a felvételihez?

Mit tehettek, ha nem kerültök be?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.