A három legmeglepőbb dolog a 2014-es felvételin

Csütörtök este kihirdették a 2014-es felvételi ponthatárait: a jelentkezőket több kellemetlen meglepetés is érte - összegyűjtöttük őket.

  • Eduline
Shutterstock

A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.

Magasabb a központi ponthatár a Corvinuson

Bár a felsőoktatási államtitkárság az Eduline kérdésére korábban úgy nyilatkozott: nem fordulhat elő, hogy a tizenhat szakon az állami ösztöndíjas képzés központi ponthatára emelkedjen, a Budapesti Corvinus Egyetem három szakjára jelentkezők közül mégis sokan elbúcsúzhatnak a biztosra vett helytől.

Míg a többi egyetemen, főiskolán a korábban kihirdetett ponthatárt kellett elérni, addig a Corvinuson a kereskedelem és marketing alapszakra 449 pont helyett 452, a nemzetközi gazdálkodás szakra pedig 460 pont helyett 463 kellett. A legrosszabbul a turizmus-vendéglátás szakra jelentkezők jártak: a központi 428 helyett itt 446 pontnál húzták meg a bekerülési limitet az állami ösztöndíjas képzésen. A részleteket itt olvashatjátok.

Magas ponthatárok az önköltséges szakokon

Az öt legmagasabb ponthatár közül hármat egy tanárszak állami ösztöndíjas, illetve önköltséges képzésén húzták, de bekerült a top 5-be a Budapesti Corvinus Egyetem önköltséges kereskedelem és marketing, illetve nemzetközi gazdálkodás szakja is. A felvételi 10 legmagasabb ponthatárát itt találjátok.

A nagy budapesti egyetemek több népszerű szakán is az állami ösztöndíjasokkal azonos eredményt kellett elérniük azoknak, akik önköltséges képzésre jelentkeztek. A Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésen például 432 pont volt a támogatott és a fizetős ponthatár is, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyógypedagógia alapszakára jelentkezőknek 391 pontot kellett gyűjteniük, akár állami ösztöndíjas, akár önköltséges képzésre felvételiztek. Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Több mesterképzéshez maximális pontszám kellett

Három mesterszakon is maximális pontszámot kellett elérniük a felvételizőknek. Ebből ráadásul két képzés fizetős: a Debreceni Egyetem önköltséges fizikus, a Szegedi Tudományegyetem önköltséges földtudomány, és a Nyugat-magyarországi Egyetem állami ösztöndíjas vidékfejlesztési és agrármérnöki szakán is 100-nál húzták meg a bekerülési limitet. A tíz legmagasabb mesterszakos ponthatárt itt találjátok, a legnépszerűbb mesterképzések ponthatárairól pedig itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.