Csütörtök este kihirdették a 2014-es felvételi ponthatárait: a jelentkezőket több kellemetlen meglepetés is érte - összegyűjtöttük őket.
A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.
Magasabb a központi ponthatár a Corvinuson
Bár a felsőoktatási államtitkárság az Eduline kérdésére korábban úgy nyilatkozott: nem fordulhat elő, hogy a tizenhat szakon az állami ösztöndíjas képzés központi ponthatára emelkedjen, a Budapesti Corvinus Egyetem három szakjára jelentkezők közül mégis sokan elbúcsúzhatnak a biztosra vett helytől.
Míg a többi egyetemen, főiskolán a korábban kihirdetett ponthatárt kellett elérni, addig a Corvinuson a kereskedelem és marketing alapszakra 449 pont helyett 452, a nemzetközi gazdálkodás szakra pedig 460 pont helyett 463 kellett. A legrosszabbul a turizmus-vendéglátás szakra jelentkezők jártak: a központi 428 helyett itt 446 pontnál húzták meg a bekerülési limitet az állami ösztöndíjas képzésen. A részleteket itt olvashatjátok.
Magas ponthatárok az önköltséges szakokon
Az öt legmagasabb ponthatár közül hármat egy tanárszak állami ösztöndíjas, illetve önköltséges képzésén húzták, de bekerült a top 5-be a Budapesti Corvinus Egyetem önköltséges kereskedelem és marketing, illetve nemzetközi gazdálkodás szakja is. A felvételi 10 legmagasabb ponthatárát itt találjátok.
A nagy budapesti egyetemek több népszerű szakán is az állami ösztöndíjasokkal azonos eredményt kellett elérniük azoknak, akik önköltséges képzésre jelentkeztek. A Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésen például 432 pont volt a támogatott és a fizetős ponthatár is, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyógypedagógia alapszakára jelentkezőknek 391 pontot kellett gyűjteniük, akár állami ösztöndíjas, akár önköltséges képzésre felvételiztek. Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Több mesterképzéshez maximális pontszám kellett
Három mesterszakon is maximális pontszámot kellett elérniük a felvételizőknek. Ebből ráadásul két képzés fizetős: a Debreceni Egyetem önköltséges fizikus, a Szegedi Tudományegyetem önköltséges földtudomány, és a Nyugat-magyarországi Egyetem állami ösztöndíjas vidékfejlesztési és agrármérnöki szakán is 100-nál húzták meg a bekerülési limitet. A tíz legmagasabb mesterszakos ponthatárt itt találjátok, a legnépszerűbb mesterképzések ponthatárairól pedig itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
