Napokon belül megjelenik a 2015-ös felvételi tájékoztató: ha most jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, ezeket a határidőket nem szabad elfelejtenetek.
Jelentkezés: február 15.
A 2015-ös felvételire február 15-ig jelentkezhettek: eddig kell véglegesítenetek a jelentkezést az e-felvételiben. Hagyományos jelentkezési lapon már nem lehet felvételizni: a legfontosabb változásokról itt olvashattok, részletes összefoglalónkat pedig itt találjátok.
Hitelesítés: február 23.
A jelentkezéseteket február 23-ig kell hitelesítenetek - ha ezt elmulasztjátok, bukjátok a felvételit. Két lehetőségetek van: ha ügyfélkapun keresztül szeretnétek hitelesíteni, de még nincs hozzáférésetek, személyesen kell regisztrálnotok valamelyik okmányirodában - erről itt találtok részletes információkat. Ezután egyszerre kell belépnetek az ügyfélkapuba és az e-felvételibe, ekkor automatikusan megtörténik a hitelesítés.
Ha inkább postán hitelesítenétek, töltsétek le a hitelesítő adatlapot az e-felvételi felületéről, majd kitöltve és aláírva küldjétek el az Oktatási Hivatal címére (1380 Budapest, Pf. 1190).
Dokumentumpótlás, adat- és sorrendmódosítás: július 9.
Azokat a dokmentumokat, amelyek a jelentkezéskor még nem álltak rendelkezésre - nyelvvizsga- vagy érettségi - július 9-ig kell feltöltenetek az e-felvételibe. Eddig módosíthatjátok az adataitokat, illetve a megjelölt szakok sorrendjét is: új képzést ekkor már nem jelölhettek meg.
Ponthatárhúzás: július 23.
A ponthatárokat várhatóan július 23-án hirdetik ki: ekkor tudjátok meg, bekerültetek-e a megjelölt szakra. Itt a 2014-es felvételi összes ponthatárát megnézhetitek.
Pótfelvételi: július vége
Azok, akik a rendes felvételi eljárásban nem vettek részt, vagy nem kerültek be egy képzésre sem, várhatóan július végétől jelentkezhetnek majd a pótfelvételire. A ponthatárokat augusztus végén húzzák. A pótfelvételin már csak egy szakot lehet megjelölni, az egyetemek, főiskolák pedig szinte csak önköltséges képzéseket hirdetnek meg. A 2015-ös felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
