Felvételi 2026: ennyi állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a Semmelweis Egyetemen

A Semmelweis Egyetemen a 2026-os felvételi eljárásban pontosan ugyanannyi helyet hirdettek meg, mint 2025-ben.

2876 fő- pontosan ennyi hallgatót vehetnek fel állami ösztöndíjjal a Semmelweis Egyetem szakjaira.

A kapacitásszámok képzésterületenként a következőképpen alakultak:

  • orvos- és egészségtudomány: 2705 fő
  • pedagógusképzés: 118 fő
  • társadalomtudomámy: 53 fő

Itt érdemes megjegyezni, hogy a 2025-ös felvételihez képest az orvos-és egészségtudományi képzési területen idén nem változott a kapacitásszám. Ezekbe természetesen beletartozik például a fogorvos, a gyógyszerész vagy az ápolás-betegellátás szak is.)

Egyébként az általános orvosi szak a 2025-ös felvételin is a legnépszerűbb 10 szak között szerepelt, hiszen első helyen 2625-en jelölték meg, az összes jelentkező száma pedig 7704 volt. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy a 2024-es felvételin első helyen összesen 2428-an jelentkeztek orvosnak.

A 2025-os felvételin a SE-n az általános orvosi szakhoz az állami ösztöndíjas helyhez legalább 427 pontra volt szükség. A felvételizőknek pedig kötelezően kellett emelt szinten érettségizniük a biológia mellett kémiából vagy fizikából.

 

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.