A vizsgázók 90 százaléka kapott jelest az idei őszi érettségin

Kiemelkedően jó eredményekkel zárult az őszi érettségi vizsgaidőszaka: nemcsak a résztvevők száma nőtt jelentősen, hanem az elért osztályzatok átlaga is rendkívül magas lett.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a 2025/2026-os tanév őszi érettségi vizsgaidőszakában a tavalyi évhez képest 40 százalékkal többen vizsgáztak. Idén összesen mintegy 24 390-an tettek előrehozott, szintemelő, javító, rendes, ismétlő, kiegészítő vagy pótló érettségi vizsgát.

Az eredmények kifejezetten kedvezőek: a vizsgázók 90 százaléka jeles (5) vagy jó (4) osztályzatot szerzett, az összes vizsgatárgy átlaga pedig 4,6 lett.

A legjobb teljesítmények a nagy idegen nyelvi tantárgyaknál születtek. Angolból és németből középszinten a vizsgák átlageredménye mindkét esetben meghaladta a 85 százalékot. A jóval nehezebb emelt szintű vizsgákon is kimagasló eredmények születtek: az átlag körülbelül 82 százalék volt. Emelt szinten angolból és németből egyaránt a vizsgázók 96 százaléka kapott jelest, amellyel egyúttal a középfokú nyelvvizsga követelményeit is teljesítették.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna