Megkezdődött az ügyintézési időszak a 2026-os keresztféléves felsőoktatási felvételin. Az E-felvételi rendszerben a jelentkezők egy hónapon keresztül intézhetik a felvételijükhöz kapcsolódó teendőket, többek között dokumentumokat pótolhatnak, adatokat ellenőrizhetnek, valamint módosíthatják a jelentkezési sorrendet is.
Az E-felvételiben már elérhetők azok a funkciók, amelyek a sikeres felvételi eljáráshoz szükségesek. A felületen
Hiánypótlás és dokumentumfeltöltés
A Felvi tájékoztatása szerint azok a felvételizők, akik hiányosan adták le a jelentkezésüket, legkésőbb 2026. január 3-ig e-mailben kapnak értesítést a hiánypótlásról. Fontos tudni, hogy a Hivatal csak a jogszabályban meghatározott hiányosságok esetén küld felszólítást.
A jelentkezés óta megszerzett, a pontszámításhoz szükséges vagy többletpontot igazoló dokumentumokat legkésőbb 2026. január 13-ig lehet feltölteni az E-felvételi rendszerébe. Egyes iratokat nem kell külön feltölteni, mivel az Oktatási Hivatal ezeket elektronikus nyilvántartásokból szerzi be.
Sorrendmódosítás: csak egyszer van rá lehetőség
A jelentkezési sorrend módosítására az eljárás során egyetlen alkalommal van lehetőség, szintén január 13-ig.
A sorrendmódosítás az E-felvételi erre szolgáló menüpontjában végezhető el, ahol a képzések egyszerűen fel- vagy lejjebb sorolhatók. A változtatás a mentést követően véglegessé válik, utólag már nem módosítható.
Lehetőség van továbbá a képzés telephelyének módosítására, valamint egy meglévő jelentkezési hely másik finanszírozási formájának felvételére is. Az E-felvételi felületén a korábban megadott jelentkezési helyek visszavonása is lehetséges, azonban fontos tudni, hogy a visszavont jelentkezések később nem állíthatók vissza.
A benyújtott módosítások nem jelennek meg azonnal a rendszerben, mivel azokat előbb feldolgozzák. A kérelmek állapota a Kérelmek menüpontban követhető nyomon.
A ponthatárokat várhatóan 2026. január 27-én hirdetik ki, ezt követően a felvételizők az E-felvételi felületéről tölthetik le a besorolási döntésről szóló hivatalos határozatot.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
