Őszi érettségi 2025: itt a második hét teljes vizsgabeosztása

Ritkább nyelvekkel, belügyi rendészeti ismeretekkel és néhány természettudományos tantárggyal folytatódnak az őszi érettségi vizsgák a második, csak háromnapos vizsgahéten. Mutatjuk a beosztást.

  • Székács Linda

Az október 23-i hosszú hétvége miatt az őszi érettségi második hetén csak hétfőtől-szerdáig zajlanak az írásbeli érettségik délelőttönként reggel 8-tól, délutánonként pedig 14 órától.

Mutatjuk, milyen tantárgyakból és mikor vizsgáznak az érettségizők:

  • 2025. október 20. 8:00 - német nyelv (közép- és emelt szinten)
  • 2025. október 20. 14:00 - belügyi rendészeti ismeretek, dráma, mozgóképkultúra és médiaismeretek (közép- és emelt szinten)
  • 2025. október 21. 8:00 - digitális kultúra (közép- és emelt szinten),
  • 2025. október 21. 14:00 - orosz nyelv és egyéb, más vizsganapokon nem szereplő nyelvek (közép- és emelt szinten)
  • 2025. október 22. 8:00 - olasz nyelv (közép- és emelt szinten)
  • 2025. október 22. 14:00 - biológia, közigazgatási ismeretek (közép- és emelt szinten)
Az Oktatási Hivatal adatai szerint egyébként idén ősszel 221 intézményben nagyjából 24 390-en érettségiznek.

A legtöbben előrehozott (58,8%) és a szintemelő (29,2%) vizsgát tesznek, ezeket követik a javító (5,1%), a rendes (2,5%), az ismétlő (2,6%) és a kiegészítő (0,9%), valamint a pótló vizsgák (0,9%).

 

    Hozzászólások

    „A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

    Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

    Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

    Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

    „Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

    Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

    Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

    Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.