Ponthatárhúzás 2025: ennyi ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb mesterképzésekre

Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak az öt legnépszerűbb mesterképzésen.

A mesterképzések közül első helyen idén is a pszichológia szakot jelölték meg a legtöbben (elsőhelyes jelentkezők száma: 891), a második legnépszerűbb szak pedig a vezetés és szervezés (460 elsőhelyes jelentkező) volt.

Itt találjátok a 2025-ös felvételi összes ponthatárát.

Összegyűjtöttük, hogy milyen ponthatárokat húztak az öt legnépszerűbb államilag finanszírozott mesterképzésen:

Pszichológia

  • BME: 84
  • DE: 80
  • ELTE: 81
  • KRE: 68
  • PPKE: 77
  • PTE: 90
  • SZTE: 89

Vezetés és szervezés:

  • BME: 87
  • Corvinus: 76
  • DE: 88
  • ELTE: 72
  • PTE: 78
  • SZE: 75

Programtervező informatikus

  • DE: 70
  • ELTE: 80
  • PE: 82
  • SZTE: 59
  • Pénzügy
  • ELTE: 77
  • PTE: 78
  • SZTE: 84

Kommunikáció- és médiatudomány

  • BME: 89
  • DE: 84
  • ELTE: 83
  • KRE: 77
  • METU: 90
  • NKE: 66
  • PPKE: 78
  • PTE: 88
  • SZTE: 88
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István