Hány százaléktól van meg az ötös? Így osztályozzák az érettségiket közép- és emelt szinten

Mutatjuk a százalékokat.

  • Székács Linda

Június 3-án kedden elkezdődtek a szóbeli vizsgák, amik nagyjából egy hónapon keresztül, július elejéig tartanak. Először az emelt szintű vizsgázók adnak számot a tudásukról, majd június 16-tól a középszintesek.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ahhoz, hogy az érettségi legalább elégséges legyen, vizsgarészenként legalább 12%-ot, az összes vizsgarészen együttesen pedig a 25%-ot kell elérni. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, abban az esetben a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap. Ez tehát azt jelenti, hogy legalább egy kicsit a szóbeli vizsgákon is oda kell tenni magatok - akkor is, ha ez egyébként az osztályzatotokon nem változtatna.

A középszintű érettségiket 2025-ben a következő százalékhatárok szerint osztályozzák:

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Az emelt szintű érettségik esetén pedig a következő százalékok alapján osztályoznak:

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

A szóbeli érettségi vizsgákról a legfontosabb tudnivalókat ebben a cikkünkben szedtük össze:

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.