Ezeket a feladatokat kapták a középszintű mozgóképkultúra és médiaismeret érettségin

A délelőtti fizika után ma még mozgóképkultúra és médiaismeretből mérettették meg magukat az érettségizők. Ez pedig nemrég véget ért. A középszintű feladatok megoldására a vizsgázóknak 180 perc állt a rendelkezésükre. Mutatjuk milyen feladatokat kaptak.

  • Rodler Lili

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint mozgóképkultúra és médiaismeret vizsgatárgyból középszinten 119 helyszínen 748, emelt szinten 13 helyszínen 119 vizsgázó érettségizett.

A közép- és emelt szintű írásbeli érettségi vizsga feladatsora tartalmaz egy DVD-re rögzített, 5-15 perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet. A vizsga három feladattípusból áll: fogalom- és tárgyismeret; mozgóképi szövegértés; média miniesszé. Az elérhető maximális pontszám középszinten 50 (10+25+15) pont, emelt szinten 60 (15+30+15) pont.

A mozgóképkultúra és médiaismeret érettségi középszintű feladatsora:

 

Itt éritek el a mai középszintű fizikaérettségi feladatsorát:

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.