A vonalas aránymérték szerint nem a megoldókulcsban szereplő város a helyes válasz.
Hibás lehet az emelt szintű érettségi 11-es feladata földrajzból - hívta fel rá a figyelmünket az egyik olvasónk.
A csütörtök délutáni érettségi említett példájában először vulkánokat kellett megnevezni egy térkép alapján, majd a b) részben bizonyos városokat kellett meghatározni.
Itt az 5-ös alpontban, amelyben az a leírás szerepel, hogy
a térképvázlaton csillaggal és E betűvel jelölt vulkántól légvonalban körülbelül 3100 km-re kelet-délkeletre fekvő nagyváros a személygépkocsi-gyártás egyik első központja volt a világon. A város ma tipikus rozsdaövezet. A népességszáma öt évtized alatt kevesebb, mint a felére csökkent, számos üzeme bezárt. A szükségszerű szerkezetváltás elkezdődött, de még koránt sem ért véget.
A megoldókulcs szerint itt Detroit a helyes válasz, olvasónk szerint azonban a vonalas aránymérték alapján Detroit a kijelölt ponttól több mint 4000 kilométerre található, ellentétben a feladatleírásban szereplő 3100 kilométerrel:
A pontatlansággal kapcsolatban az Oktatási Hivatalnak e-mailt küldtünk. Megkeresésünkre azt írták;
A földrajz érettségi vizsga vizsgakövetelménye pontosan meghatározza, hogy a vizsgázóknak mely topográfiai fogalmakat (pl. hegységek, folyók, települések) kell ismerniük a közép-, illetve az emelt szintű vizsgán. Az emelt szintű feladatsor 11. b) feladatának 5. pontjában szereplő leírás egyértelműen Detroitra vonatkozik, ezért más település megnevezése nem fogadható el helyes válaszként. A feladat helyes megválaszolásához a vizsgázóknak nem kellett távolságot mérniük és/vagy számítaniuk, ezért a feladatban található térképvázlat vonalas aránymértékének használatára sem volt szükség.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
