Felsőoktatási felvételi 2025: minden fontos dátum egy helyen

Február 15-én lezárul a felsőoktatási felvételire való jelentkezés. Mutatjuk, milyen fontos dátumok várnak még rátok a végleges eredményekig.

Február 15.

Eddig a napig van lehetőség a jelentkezési kérelmek benyújtására.

Március 20.

A határidő után a Hivatal létrehozza a felvételi eljárás központi nyilvántartását. Ezt követően március 20-tól érhetik el a jelentkezők az ügyintézési funkciókat az E-felvételiben.

Ebben az időszakban lesz lehetőség:

  • feltölteni a jelentkezés határideje után megszerzett dokumentumokat
  • módosítani a jelentkezési helyek sorrendjén
  • visszavonni a jelentkezési helyeket
  • módosítani a jelentkezéskor, a tanulmányi pontok középiskolai eredmény részének számításához megjelölt 5. tantárgyat

Június 8.

Eddig a napig kell kiküldenie a felsőoktatási intézményeknek a felszólítást abban az esetben, ha az általuk kért (ún. intézményspecifikus) dokumentumok hiányosak.

Július 9.

Legkésőbb eddig a napig van lehetőség az ügyintézésre.

Július 15.

Aki a felvételi eljárás évében szerez külföldi érettségi bizonyítványt vagy felsőfokú oklevelet, annak eddig a napig kell feltölteni a dokumentumokat.

Július 23.

Várhatóan ezen a napon kerül sor a ponthatárok megállapítására és kihirdetésére.

Július 31.

A Hivatal eddig a napig készíti el a besorolási döntést, amely tartalmazza a felvételiző elért pontszámait és azt, hogy mely képzésen kezdheti meg a tanulmányait szeptemberben.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.