Meddig kell jelentkezni a tavaszi érettségikre?

Mutatjuk a dátumot.

  • Székács Linda

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint azoknak, akik a 2025-ös tavaszi vizsgaidőszakban szeretnének érettségi vizsgát tenni, 2025. február 15-ig kell leadni a jelentkezésüket. Mivel azonban ez hétvégére (szombat) esik, a jelentkezési határidő csak az ezt követő első munkanapon, tehát hétfőn, február 17-én jár le.

A középiskolások számára a jelentkezési lapot az iskola biztosítja. Amennyiben viszont úgy érettségiznétek valamiből, hogy nem álltok tanulói jogviszonyban, esetleg korábban külföldön tanultatok vagy olyan iskolával vagytok jogviszonyban, ami nem szervez érettségi vizsgát, úgy ezekben az esetekben a jelentkezést az illetékes kormányhivatalhoz kell leadni.

"A jelentkezési határidő elmulasztása esetén a jelentkezést fogadó intézménybe igazolási kérelmet lehet benyújtani a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül (az igazolási kérelemmel együtt a jelentkezési lapot és mellékleteit is be kell nyújtani. A jelentkező jelentkezési lapot attól az intézménytől kaphat, amely intézménybe (kormányhivatal, középiskola) az igazolási kérelmet be kívánja nyújtani.). Az igazolási kérelem benyújtásának határideje jogvesztő. A kérelem elfogadásáról a jelentkezést fogadó intézmény dönt" - írják.

A tavaszi érettségik időpontjáról ebben a cikkünkben írtunk:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.