Beás, latin és japán nyelvből és vizsgáztak az idei őszi érettségin

Összegyűjtöttük, milyen érdekes idegen nyelvekből érettségiztek a vizsgázók a 2024-es őszi érettségin.

Ma hivatalosan véget ért a 2024-es őszi érettségi időszak írásbeli szakasza. Az elmúlt hetek során a diákok különféle tantárgyakból írták meg vizsgadolgozataikat. Azonban a leggyakoribb tantárgyak mellett, mint a magyar, töri vagy a matek, akadtak olyan érdekes vizsgák is, amelyekre volt, hogy csak egy érettségiző jutott.

Idegen nyelvi érettségik

A legtöbb érettségiző az előző évekhez hasonlóan, az előrehozott nyelvvizsgát választotta. Angol nyelvből középszinten 5990-en, emelt szinten pedig 10 586-an vizsgáztak.

A népszerűbb nyelvek mellett voltak, akik:

  • latin nyelvből középszinten 2, emelt szinten 7 vizsgázó tett írásbeli érettségi vizsgát,
  • héber nyelvből összesen 1 érettségiző volt középszinten,
  • kínai nyelvből középszinten 13, emelt szinten 8 vizsgázó volt,
  • beás nyelvből 1 középszintű érettségiző volt,
  • lengyel nyelvből emelt szinten tett egy érettségiző írásbeli vizsgát,
  • japán nyelvből pedig középszinten 3 fő, emelt szinten 4 fő érettségizett.

A szóbeli vizsgákra még van ideje felkészülnie az érettségizőknek. Az emelt szintű szóbeli érettségik november 7-én, a középszintűek pedig november 18-án fognak kezdődni. A pontos vizsganapokat itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna