Szeptember 5-ig lehet jelentkezni az idei őszi érettségikre. Mutatjuk, miket érdemes tudni, ha előrehozott érettségi vizsgát tennétek.
Szeptember 5-én lejár a jelentkezési határidő az idei őszi érettségi vizsgákra. Eddig jelentkezhetnek az érettségire azok, akik rendes, előrehozott, szintemelő, pótló, javító, ismétlő vagy kiegészítő érettségi vizsgát tennének.
Ha előrehozottan érettségiznétek az őszi vizsgaidőszakban, fontos tudni, hogy ezt nem minden vizsgatárgyból tehetitek meg. Előrehozottan vizsgázni csak digitális kultúrából és idegen nyelvekből lehet, amennyiben pedig a vizsgátok sikeres lesz, ezeket a tárgyakat a következő évben már nem kell tanulnotok.
Amennyiben viszont a vizsga sikertelen, pótló- vagy javító érettségi vizsgára leghamarabb csak a következő vizsgaidőszakban, tehát tavasszal jelentkezhettek.
Ebben az esetben egyébként akár a vizsga szintjét is megváltoztathatjátok. Ha például az előrehozott érettségin emelt szintű vizsgát tettetek, de valami miatt meggondoljátok magatokat, dönthettek úgy, hogy a pótló- vagy javító vizsgán mégis inkább középszinten próbálkoztok.
Ha viszont javító vizsgát tesztek, akkor a korábbi eredményetektől függetlenól minden vizsgarészt meg kell ismételnetek, tehát az írásbelit és a szóbelit is.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
