Főként a külföldi egyetemekre készülő diákoknak válhat előnyére az International Baccalaureate.
"Ma, április 24-én kezdődik az idei nemzetközi érettségi közel 150 országban. Magyarországon is, hiszen 1992 óta, a vasfüggönytől keletre elsőként, mi is részt veszünk ebben a remek vizsgarendszerben, amelyet a világ legrangosabb egyetemei is kiválónak ismernek el" - tudatta az Eduline szerkesztőségével Bognár Anikó, a Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Gimnázium korábbi igazgatóhelyettese.
Az IB, vagyis az International Baccalaureate egy olyan nemzetközi oktatás rendszer, amit 1968-ban Svájcban hozott létre egy nemzetközi szervezet többek között annak érdekében, hogy egy magas szintű, egységes, nemzetközi oktatási formát hozzanak létre. Az oktatási rendszer és az International Baccalaureate diploma ma már a világ számos országában és egyetemén elfogadott, többek között olyan intézményekben is, mint a brit Oxfordi Egyetem vagy az amerikai Harvard.
Éppen ezért azok a diákok, akik valamilyen külföldi egyetemre készülnek és IB diplomával zárják a közpiskolai tanulmányaikat jelentős előnnyel felvételizhetnek. Az International Baccalaureate diplomát ugyanis akár felvételi vizsgaként is elfogadják, míg a magyar rendszerben szerzett érettségi csak Magyarországon elfogadott, konkrét felvételi vizsga helyett nem ismerik el, így ezeknek a diákoknak további felvételi vizsgákat kell írniuk, amennyiben külföldi egyetemre készülnek.
A különbségekről a Karinthy gimnázium pedagógusa egy táblázatot is készített, ebben megnézhetitek, hogy pontosan miben különbözik a magyar érettségi rendszer és az International Baccalaureate:
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
