Érettségi százalékok: így osztályozzák az idei vizsgákat közép- és emelt szinten

A 2024-es májusi-júniusi érettségi lesz az első, ahol a diákok a megújult követelmények alapján vizsgáznak. Mutatjuk, milyen szabályok érvényesek az érettségik osztályzására.

  • Tornyos Kata

Az elégséges eredményhez vizsgarészenként legalább 12%-ot, az összes vizsgarészen együttesen pedig a 25%-ot kell elérni – tájékoztat az Oktatási Hivatal (OH).

Ha olyan tárgyból vizsgáztok, amelynek vizsgája több részből áll, akkor minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy legalább elégséges osztályzatot kapjatok. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgára elégtelen eredményt kaptok.

Százalékokban láthatjátok majd az eredményeteket, amelyek az alábbi osztályzatot takarják emelt szinten:

60-100% elérése esetén jeles (5),

40-59% elérése esetén jó (4),

33-46% elérése esetén közepes (3),

25-32% elérése esetén elégséges (2),

0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Középszinten pedig így alakulnak az osztályzatok:

a) 80-100% elérése esetén jeles (5),

b) 60-79% elérése esetén jó (4),

c) 40-59% elérése esetén közepes (3),

d) 25-39% elérése esetén elégséges (2),

e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.